Elmondható, hogy a GM élelmiszerek hamarabb kerültek be a kereskedelembe, mint ahogy azt a tudományos kutatások sebessége megengedné. Jelenleg az idegen géneket hordozó növények ártalmatlanságát nem sikerült igazolni, mégis a tengerentúlon nagy mennyiségben fogyasztják ezeket, sőt az európai forgalomba helyezés érdekében is határozott lépések történnek. E jelenségek hátterében sokan politikai és nemzetgazdasági érdekeket sejtenek, talán nem is alaptalanul. Az Újvilág és Európa között egyfajta kereskedelmi háború van kibontakozóban, amelybe egyre több nemzetközi döntéshozó szervezet kapcsolódik be. Hatalmi harcok, érdekellentétek, diplomáciai ügyeskedések és tudományos köntösbe bújtatott vonzó ideológiák övezik az üzletszerű génmódosító tevékenységet, amely meglehetősen szövevényessé - egyesek szerint izgalmassá - teszi a GM élelmiszerek témakörét. Amennyiben az Egyesült Államok értékesíteni tudja túltermelt GM terményeit az Európai Unió tagállamaiba, alig visszafordítható folyamatok indulnak el világunkban.

Ha mindemellett a génbankok feletti felügyelet is végleg az északi félteke vezető államainak kezébe kerül, szintén kedvezőtlen erőfölény és nagymértékű politikai egyensúlyvesztés alakulhat ki világunkban. Nem érdektelen tehát, hogy a jövőben kik és mire mondanak beleegyező vagy ellentmondó véleményt a génmódosított élelmiszerek engedélyezése kapcsán.

A fogyasztó felelőssége A szakemberek megegyenek abban, hogy a GM élelmiszerek jövőjét a fogyasztói társadalom általános vélekedése fogja eldönteni. A GM élelmiszerek kérdésköre tehát már nemcsak néhány szakmai és üzleti érdekcsoportra, hanem minden egyes vásárlóra tartozik, mivel a génmódosítással összefüggésben egészségügyi, ökológiai és egyéb fontos területek is érintve vannak. Hasznos tehát az ismeretgyűjtés és a személyes kiértékelés e téma kapcsán is a tisztán látás érdekében.

Kik támogatják és kik ellenzik a génmódosítást? Az amerikai kontinens államainak döntő része támogatja a GM élelmiszerek termelését. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Argentína, Brazília, valamint a távol-keleti Kína tartozik a legfőbb termesztők közé. Az európai országok inkább az ellentábort képviselik, különösen Ausztria, Dánia, Görögország, Norvégia és Luxemburg. Finnország, Hollandia és Spanyolország pozitívan áll a GM élelmek engedélyezésének kérdéséhez.

Mit tudhatunk a kelet-közép európai térségről? E terület megosztott. Albánia, Románia, Grúzia és Ukrajna hallgatólagosan vagy nyilvánosan megengedte a géntechnológiai kutatásokat és várhatóan a GM termékeknek is nagyobb piacot engednek a jövőben. Magyarország és Csehország azonban jelenleg kiemelten ismert „génmódosítás-mentes” szemléletéről. Amennyiben hazánk beengedi a GM élelmiszereket, könnyen elveszítheti ezt a bizalmi státuszt mind a hazai, mind a külföldi vásárlók tekintetében.

Van-e hazánkban génmódosított összetevőt tartalmazó élelmiszer? A jelek szerint van. A vizsgálatok a minták mintegy 25-35%-ában találtak GM eredetre utaló nyomokat. Leggyakrabban a párizsi és egyéb töltelékes húsáruk, a kekszek, az ostyák, és a csokoládék vásárlásakor lehet számítani GM összetevőre. A növényi alapanyagok közül a külföldről érkező szója, a kukorica, a paradicsom, valamint ezek összetevői esetében áll fenn a génmódosítás lehetősége.

Van-e megfelelő törvényi szabályozás a GM termékek tekintetében? Az Európai Unióban szigorú forgalomba hozatali és jelölési törvények vannak érvényben, amelyeket hazánk is átvett. Eszerint kötelező jelölni a génmódosítás tényét minden olyan élelmiszeren, amelyben 0,9%-nál nagyobb mértékben található GM összetevő. A jelölést kiterjesztették a fehérjét nem hordozó termékekre (olaj, keményítő, adalékanyag, aroma, stb) Nem kell továbbra sem jelölni a GM takarmánnyal etetett állat húsát, tejét vagy tojását.

A génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos közérdekű ismeretekről Tóth Gábor: Génháború című könyvében tájékozódhatnak.

Pilis-Vet Életmód Kiadó

Szeretnék hozzájutni további értékes információkhoz, és megrendelni az E-számokról őszintén – A ne veszítsd el csontjaidat - Allergia és candida kalauz - a Beteg táplálékainki című könyve(ke)t !